2. fejezet
Part 1
'Ezekben a hónapokban, amit Hueco Mundoban töltöttem, meg mutattam Ulquiorra-nak milyen is az a bizonyos dolog, hogy szerelem. Szép fokozatosan, hogy minden időt rendesen kitudjak használni. 3 hónapot töltöttem 'fogságban' itt. Ez a 3 hónap alatt teljesen bele szerettem.. lélegezni nem bírtam nélküle és a vége felé úgy vettem észre, hogy ő se érez másként. Olyan szinten mutattam meg neki, az eddig nem ismert dolgokat, hogy ő is átélte ezeket a dolgokat. Nem gondolná az ember, hogy egy ilyen hideg, érzelem mentes, undok férfi bármikor is szerelembe tud esni. Én se gondoltam.. csak nagyon mélyen reménykedtem benne. Ami teljesült.. A legszebb napok voltak, amiket átéltem..'
-Nouko.. indulunk.-kopogás hangját hallottam az ajtómon.
Ez a hang hozott vissza a visszaemlékezésemből. Sóhajtottam, majd szomorúan néztem magam elé. Vége van.
-Máris megyek.-szóltam ki halkan. Felvettem kis csomagomat, majd elindultam a hang felé. Kinyitottam az ajtót, Mataki és Hitsugaya kapitány álltak, útra készen előtte. Mosolyogva néztem rájuk majd sétálni kezdtünk.. a kitűzött cél felé.
-Lesből támadunk rájuk, a tervet már kitaláltam, mindent úgy fogunk csinálni.-Törte meg a csendet Toushiro.
-Meg a fenéket! Az én terveim szerint fogunk mozogni.. világos, Nouko?-Nézett rám Kusoni.
-I-igenis kapitány!-Húztam ki magam.
-Azt hiszed ezt hagyni fogom, Mataki? Kihúzod a gyufát! Az én tervem ezerszer jobb!
-Álmodik a kis törpe.-Simogatta meg Kusoni, Toushiro fejét mosolyogva.
Toushiro feje vörös lett az idegességtől és már szó szerint lángolt.
-Mataki.... -dühöngött.
Míg a kapitányok veszekedtek én megint vissza tudtam kerülni az emlékeimbe.
És ha hagyom őt megölni, akkor ennek vége lesz. Nem akarom, hogy ez megtörténjen, de a küldetést nem akadályozhatom meg, nem árulhatom el Soul socity-t. De még is ő róla van szó. Képtelen vagyok döntést hozni, fogalmam sincs mi tévő legyek.
-Nouko.. jönnél már?-kérdezte Mataki.
-Pe-persze. Melyik tervet csináljuk meg?
-Még is mit csináltál az elmúlt 10 percben, mikor megvitattuk ezt? Én nyertem.. Az én tervemet visszük véghez.. Remélem tetszeni fog.-mondta büszkén Mataki.
-Rendben, értettem Kusoni.
-Mataki kapitány.-javított ki.
-Már megint utánoz...
-Még egy vitát akarsz elveszíteni, drága barátom?
Nagyon sóhajtottam, kikerültem a kapitányokat, majd elindultam. Csodálkozva néztek utánam, majd ők is követtek és szép lassan előttem teremtek és már ők vezettek engem.
Egyre közelebb kerültünk a kijelölt helyhez és személyekhez. A hasam egyre jobban görcsölt és egyre idegesebb lettem és lassan már nem bírtam ezt az érzést eltitkolni.
-Valami baj van Nouko?-lépett mellém mosolyogva Kusoni.
-Nem dehogyis! Semmi baj sincs.. Remekül vagyok!-színleltem mosolyt arcomra.
-Nem hiszek neked..-sóhajtott, majd Toushirora nézett- Hitsugaya menj előre!-kiabált oda neki- Chou.. mi a baj?
-Most már nem Nouko vagyok?
-Ez a bajod?
-Nem.. dehogyis.-sóhajtottam.
-Akkor meg mi.. mond már el!-emelte fel a hangját kicsit.
-Nem.. lényegtelen.
-Nem az.. legjobb barátod vagyok kötelességed elmondani.
-Nem.. nem vagy a legjobb barátom.. te sokkal magasabb rangot töltesz be így nem süllyedhetsz le a szintemre.
-Fő kapitány mondta, hogy az erőd eléri az én rangomat is.. akkor meg nem süllyedek le a te szintedre.. Miért nem mondod el nekem?
-Félsz, hogy elmondom bárkinek is? Nem bízol meg bennem?
-De teljes mértékben megbízom, csak ezt egyszerűen nem szeretném közölni senkivel se, ez egy rettentően titkos dolog. Sajnálom Kusoni. Majd talán egyszer megtudod.. Most meg menjünk.. -indultam el.
Kusoni nagyot sóhajtott és utánam eredt.
Már csak fél órára voltunk a céltól.. a küzdelem egyre közelebb és közelebb került hozzánk én meg még mindig nem döntöttem el, melyik úton menjek tovább. Fogalmam sincs melyiket válasszam.. Egyik út se helyes, mind kettőnek van jó és rossz oldala így rettentően nehéz bármit is tenni.. Lassan kifutok az időből és a helyzet fogja meghozni a döntést helyettem..
-Kiket látnak szemeim..
A vér is megfagyott az ereimbe, mikor meghallottam ezt a hangot.
-Nem lehet igaz..-dadogtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése